Webtervezési Szolgáltatások

Masodik vilaghaboru, vagy a Masodik vilaghaboru (1939. szeptember 1. - 1945. szeptember 2.) ket koalicio kozotti globalis konfliktus volt: a Szovetsegesek es a Tengelyhatalmak. A vilag orszagainak majdnem egesze reszt vett benne. A harckocsik es a repulogepek fontos szerepet jatszottak, az utobbiak lehetove tettek a varosok strategiai bombazasat es a haboruban hasznalt egyetlen nuklearis fegyver beveteset. A Masodik vilaghaboru volt a tortenelem leghalalosabb konfliktusa, amely 60-75 millio ember halalat okozta. Millioan haltak meg mészárlások, éhezés, betegsegek es genocidiumok, köztük a Holokauszt kovetkezteben. A Szovetsegesek gyozelme utan Nemetorszagot, Ausztriat, Japant es Koreat megszalltak, a nemet es japán vezetoket pedig haborus bunokkel vádolták.

A Masodik vilaghaboru okai kozott szerepeltek az Elso vilaghaborut koveto megoldatlan feszultsegek, valamint a fasizmus elterjedese Europaban es a militarizmus Japánban. A haborut megelozo fontosabb esemenyek kozé tartozott Japán 1931-es mandzsúriai invazioja, a spanyol polgárháboru, a masodik kínai-japán háború 1937-es kirobbanasa es Nemetorszag Ausztria es a Szudéta-videk annektalasa. A Masodik vilaghaborut altalaban 1939. szeptember 1-jen kezdodottnek tekintik, amikor Adolf Hitler vezetese alatt allo náci Nemetorszag megtamatta Lengyelorszagot, amire valaszul az Egyesult Kiralysag es Franciaorszag hadat üzent Nemetországnak. Lengyelorszagot szeptember közepeń a Szovjetunió is megtamatta, es a Molotov-Ribbentrop paktum ertelmeben Nemetorszag es a Szovjetunió kozott felosztottak. 1940-ben a Szovjetunió annektalta a balti allamokat es Finnorszag es Románia bizonyos reszeit, mig Nemetorszag meghódította Norvégiat, Danemarkot, Belgiumot, Luxembourgot es Hollandiát. Franciaorszag 1940. juniusi elese utan a haboru fokeppen Nemetorszag (amelyet most a fasista Olaszorszag tamogatott), valamint a Brit Birodalom es a Brit Nemzetközösség kozott folytatodott, a harcok a Balkánon, a Földközi-tengeren es a Közel-Keleten, Kelet-Afrikaban, az angliai csata es a Blitz, valamint az atlanti csata kozben zajlottak. 1941 közepeere Jugoszláviát es Görögorszagot is a Tengelyhatalmak gyoztek le. 1941 juniusaban Nemetorszag megtamatta a Szovjetuniót, megnyitva a keleti frontot.

1941 decemberében Japán megtamatta az amerikai es brit területeket Ázsiaban es a Csendes-óceánon, köztük a hawaii Pearl Harbort, ami miatt az Egyesult Allamok belépett a haboruba a Tengelyhatalmak ellen. Japán meghódította a kínai partvidék es Délkelet-Ázsia nagy reszet, de előrenyomulásat a Csendes-óceánon a midwayi csatában 1942 juniusaban megállitották. 1943 elejen a Tengelyhatalmak erői vereséget szenvedtek Észak-Afrikaban es a Szovjetunióban, Sztálingrádnál. A Szovetsegesek 1943 juliusi olaszorszagi invazioja a fasista rendszere bukasahoz vezetett, es a Szovetsegesek támadasai a Csendes-óceánon es a Szovjetunióban arra kenyszeritettek a Tengelyhatalmakat, hogy minden fronton visszavonuljanak. 1944-ben a nyugati Szovetsegesek Normandiaban lerohanták Franciaorszagot, es a Szovjetunió előrenyomult Közép-Europaba. Japán is komoly veszteségeket szenvedett, köztük haditengerészetének az Egyesult Allamok altali megsemmisiteset, a nyugati Csendes-óceáni kulcsfontossagu szigetek elveszteset es a burmai veresegeket.

A háború Európában a németek által megszállt területek felszabadításával és a szövetsések Németországba történő benyomulásával ért véget, amely a Szovjetunió csapatai általi berlini bevonulásban és Németország feltétel nélküli fegyverletételében csúcsosodott ki 1945. május 8-án. Augusztus 6-án és 9-én az USA atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira, amit a japánok által megszállt Mandzsúria szovjet invenziója követett. Japán augusztus 15-én jelentette be feltétel nélküli fegyverletételét, és 1945. szeptember 2-án írta alá a fegyverletételi okmányt. A második világháború átalakította a világ politikai, gazdasági és társadalmi struktúráit, és megalapozta a 20. század hátralévő részére, valamint a 21. századra vonatkozó nemzetközi kapcsolatokat. Az Egyesült Nemzeteket a nemzetközi együttműködés előmozdítása és a jövőbeli konfliktusok megelőzése céljából hozták létre, a győztes nagyhatalmak - Kína, Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az USA - lettek a Biztonsági Tanács állandó tagjai. A Szovjetunió és az USA rivális szuperhatalomként emelkedett ki, megteremtve a hidegháború feltételeit. Európa pusztulása nyomán nagyhatalmai befolyása meggyengült, ami Afrika és Ázsia dekolonizációját váltotta ki. Számos olyan ország, amelynek ipara megsérült, a gazdasági helyreállítás és bővülés felé mozdult el.

Kezdő és befejező dátumok

Lásd még: A második világháború idővonalainak listája

A második világháború idővonalai

Kronológiai

Előjáték

Események (ÁzsiábanEurópában)

Következmények

1. 1939
2. 1940
3. 1941
4. 1942
5. 1943
6. 1944
7. 1945
8. Következmények

Témakör szerint

Okok (Diplomácia)

Háborús nyilatkozatok

CsatákHadműveletek

Hadszíntér szerint

Európai légi hadműveletek

Keleti FrontManhattan-projekt

Egyesült Királyság hazai front

A tengelyhatalmak hadseregeinek fegyverletétele

vte

A legtöbb történész egyetért abban, hogy a második világháború 1939. szeptember 1-jén Lengyelország német inváziójával és a britek és franciák két nappal későbbi Németország elleni hadüzenetével kezdődött.[1] A csendes-óceáni háború kezdetének dátumai közé tartozik a második kínai-japán háború kezdete 1937. július 7-én, vagy a korábbi japán mandzsúriai invázió 1931. szeptember 18-án.[2][3][4][5] További javasolt kezdő dátumok közé tartozik az olasz abesszíniai invázió 1935. október 3-án.[6] A brit történész, Antony Beevor a második világháború kezdetének a Halhin-goli csatákat tekinti, amelyeket Japán és Mongólia valamint a Szovjetunió erői vívtak 1939 májusától szeptemberéig.[7] Mások a spanyol polgárháborút tekintik a második világháború kezdetének vagy előjátékának.[8][9]

A háború befejezésének dátumát sem fogadják el egyetemesen. Abban az időben általánosan elfogadott volt, hogy a háború az 1945. augusztus 15-i fegyverszünettel (V-J Day) ért véget, nem pedig Japán 1945. szeptember 2-i hivatalos kapitulációjával, amely hivatalosan is véget vetett a háborúnak Ázsiában. Japán és a Szövetségesek között 1951-ben írták alá a békeszerződést.[10] Az 1990-es, Németország jövőjéről szóló szerződés lehetővé tette Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítését.[11] Japán és a Szovjetunió között soha nem írtak alá hivatalos békeszerződést, bár a két ország közötti hadiállapotot az 1956-os szovjet-japán közös nyilatkozat megszüntette, amely helyreállította a teljes diplomáciai kapcsolatokat is.[12][13]

Háttér

Fő cikk: A második világháború okai

Az első világháború következményei

A Népszövetség közgyűlése Genfben, Svájcban (1930)

Az első világháború radikálisan megváltoztatta az európai politikai térképet. A Központi hatalmak legkiemelkedőbb nemzetei mindegyike területet vesztett a konfliktus lezárásakor megkötött respective békeszerződéseikben. Új nemzetállamok jöttek létre az Osztrák-Magyar, az Oszmán és az Orosz Birodalom felbomlásából.[14]

Egy jövőbeli világháború megelőzése érdekében a Népszövetséget a párizsi békekonferencia hozta létre 1920-ban. A szervezet elsődleges funkciója a fegyveres konfliktusok megelőzése volt kollektív biztonság, katonai és tengerészeti leszerelés révén, valamint a nemzetközi viták békés tárgyalások és választottbíróság általi rendezése.[15]

Az első világháború utáni erős pacifista érzések ellenére több európai államban is megjelentek az irredenta és a revansista nacionalizmus.[16] Ezek az érzések különösen hangsúlyosak voltak Németországban a versailles-i szerződés által előírt jelentős területi, gyarmati és pénzügyi veszteségek miatt. A szerződés értelmében Németország elvesztette anyaországának körülbelül 13 százalékát és minden tengerentúli birtokát, miközben tiltották más államok annektálását, jóvátételt szabtak ki, és korlátozásokat vezettek be az ország fegyveres erőinek méretére és képességeire.[17]

Németország és Olaszország

A Német Birodalmat az 1918–1919-es német forradalom során feloszlatták, és létrejött egy demokratikus kormányzat, amelyet később Weimari Köztársaság néven ismerünk. A két háború közötti időszakban viszálykodás zajlott az új köztársaság támogatói, valamint a politikai jobb- és baloldal megalkuvást nem tűrő ellenzői között. Olaszország, az antant szövetségeseként bizonyos háború utáni területi nyereségeket ért el; az olasz nacionalisták azonban felbőszültek, amiatt, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország által Olaszország hadba lépésének biztosítása érdekében tett ígéretek a békerendezés során nem teljesültek. 1922-től 1925-ig Benito Mussolini vezetésével a fasista mozgalom vette át a hatalmat Olaszországban egy nacionalista, totalitárius és osztálykollaboracionista program keretében, amely eltörölte a képviseleti demokráciát, elnyomta a szocialista, baloldali és liberális erőket, és egy agresszív, expanzionista külpolitikát folytatott, amelynek célja Olaszország világhatalommá tétele volt, és egy „Új Római Birodalom” létrehozását ígérte.[18]

Adolf Hitler egy náci politikai gyűlésen Nürnbergben, 1933 augusztusában